Minden, amit a könyvvizsgálatról tudni érdemes

A könyvvizsgálat nem csupán egy szükséges rossz, ami a vállalatok adminisztratív teendői közé tartozik. Sokkal inkább egy alapvető eszköz, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalatok pénzügyi egyensúlyának és átláthatóságának, hitelességének megőrzésében.

A könyvvizsgálat folyamata biztosítja, hogy a vállalatok pénzügyi kimutatásai megbízhatóak és átláthatóak legyenek. A következőkben részletesen tájékoztatjuk az olvasót a könyvvizsgálat jelentőségéről, jogi hátteréről és gyakorlati megvalósításáról.

De mi is az a könyvvizsgálat?

A könyvvizsgálat alapvetően egy olyan független értékelési eljárás, amelynek célja a cég pénzügyi kimutatásainak ellenőrzése, valamint azok megbízhatóságának, illetve pontosságának biztosítása.

Bár a legtöbben inkább nyűgként tekintenek erre a sima bérszámfejtésnél valóban hosszabb eljárásra, jelentősége mégis vitathatatlan. A könyvvizsgálat megléte többek között azért is kulcsfontosságú lépés, mert a hivatalos pénzügyi kimutatások hitelessége alapvetően befolyásolja a vállalati döntéshozók és más érdekelt felek, mint például a befektetők, a hitelezők vagy éppen a szabályozó hatóságok bizalmát.

Mivel egy rendkívül összetett folyamatról beszélünk, a könyvvizsgálatot kizárólag képesített szakemberek, a könyvvizsgálók végzik, akiknek integritása és objektivitása nélkülözhetetlen az eljárás során.

A könyvvizsgálat célja

A cégeknek alapvetően számtalan hivatalos szervezet felé kell adatokat kommunikálnia. Nemcsak a NAV felé, de az önkormányzatok, bankok és egyéb hitelintézetek, valamint a cégbe befektetni szándékozó vagy akár tulajdonostársi viszonyra törekvő személyek és intézetek felé is.

Ennek okán az átadott információkkal szemben támasztott megkerülhetetlen elvárás a hitelesség, megbízhatóság és pontosság. A könyvvizsgálat célja tehát kulcsfontosságú a gazdasági és üzleti élet számos aspektusában, ugyanis alapvetően arról van szó, hogy a cég bebizonyítsa, hogy az általuk közzétett pénzügyi információk hitelesek, megbízhatók és a teljes mértékben megfelelnek a valóságnak.

A könyvvizsgálat céljai tehát:

1. Pénzügyi információk hitelességének biztosítása

A könyvvizsgálat elsődleges célja, hogy garantálja a vállalatok által közzétett pénzügyi kimutatások hitelességét. Ez azt jelenti, hogy a könyvvizsgálók ellenőrzik, hogy az információk pontosak, teljeskörűek és valós képet mutatnak a vállalat pénzügyi helyzetéről. Ez a hitelesség kritikus a vállalati döntéshozatal szempontjából, mivel a vezetők és a tulajdonosok gyakran ezekre az adatokra támaszkodnak stratégiai döntéseik meghozatalában.

2. Megbízhatóság és szabályozási megfelelőség

A könyvvizsgálat emellett azt is biztosítja, hogy a cégek pénzügyi beszámolói megfeleljenek a vonatkozó számviteli törvényeknek és egyéb előírásoknak. Magyarországon a számviteli törvény előírásai szigorúak, és a könyvvizsgálat feladata annak értékelése, hogy ezeket a jogszabályi előírásokat a cégek mennyire tartják be. A jogszabályi megfelelőség nemcsak a bírságok és jogi következmények elkerülését szolgálja, hanem növeli a vállalati átláthatóságot és bizalmat is.

3. Átláthatóság

A könyvvizsgálat célja továbbá annak biztosítása, hogy a vállalati pénzügyi beszámolók valós és átfogó képet nyújtsanak a cég vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működési eredményéről. Ez magában foglalja az éves beszámolók, az egyszerűsített éves beszámolók és az összevont (konszolidált) éves beszámolók elemzését. A könyvvizsgálók ellenőrzik, hogy a beszámolók pontosan tükrözik-e a vállalat valós gazdasági helyzetét, ami elengedhetetlen a befektetői bizalom fenntartása és a piaci integritás szempontjából.

4. Adatok összhangjának ellenőrzése

A könyvvizsgálat során nem csak a pénzügyi beszámolók, hanem a kapcsolódó üzleti jelentések adatainak összhangját is ellenőrizni kell. Ez magában foglalja a vállalati működéssel, vagyoni és jövedelmi viszonyokkal kapcsolatos összes releváns információ átfogó vizsgálatát. Az adatok összhangjának biztosítása segít a belső és külső érdekelt feleknek megérteni a vállalat teljesítményét és stratégiai irányát.

Összességében a könyvvizsgálat fontos eszköz a vállalati pénzügyi integritás biztosítására, amely elősegíti a gazdasági szereplők közötti bizalmat és a piaci stabilitást. Ennek révén a vállalatok képesek fenntartani a jogi és szabályozási előírásoknak való megfelelést, miközben biztosítják, hogy pénzügyi kimutatásaik megbízhatóak és valós képet nyújtanak. A könyvvizsgálat ezáltal nemcsak egy bosszantó kötelező jogi eljárás, hanem olyan stratégiai eszköz is, amely hozzájárul a vállalat hosszú távú sikeréhez, növekedéséhez és fenntarthatóságához.

A könyvvizsgálat lépései nagy vonalakban

A könyvvizsgálat komplexitása miatt a folyamat több lépésből áll és alapos előkészítést igényel. Természetesen számtalan olyan cégspecifikus tényező van, ami a tényleges lépéseket befolyásolja, de alapvetően az alábbi lépésekkel kalkulálhatunk.

1. Előkészítés és tervezés: a könyvvizsgálati folyamat az előkészítéssel kezdődik, amely során a könyvvizsgáló megismerkedik a vállalat pénzügyi rendszerével, üzleti tevékenységével és piaci környezetével. Ebben a szakaszban történik meg a könyvvizsgálati terv kidolgozása, amely meghatározza a vizsgálati területeket és a szükséges erőforrásokat, valamint a procedúra szakaszait.
2. A könyvvizsgálat lefolytatása: ez a lépés magában foglalja a pénzügyi kimutatások és kapcsolódó ügyletek részletes vizsgálatát. A könyvvizsgáló ellenőrzi a dokumentumokat, interjúkat készít a vállalat kulcsszemélyeivel, és számos analitikai eljárást alkalmaz a pénzügyi adatok értékelésére és hitelesítésére. A cél az, hogy megerősítsék a korábban prezentált adatok pontosságát és megbízhatóságát vagy rámutassanak arra, mi nem felel meg a valóságnak.
3. Észrevételek és ajánlások: a kapott eredmények alapján a könyvvizsgáló kiértékeli az adatokat és elkészíti a könyvvizsgálati jelentést, amely tartalmaz az működéssel kapcsolatos észrevételeket és ajánlásokat is. Ezek az ajánlások segítenek a cégeknek javítani pénzügyi folyamataikon, illetve növelni a belső kontrollt a pénzügyek felett, valamint megfelelni a jogszabályi előírásoknak.
4. Jelentés készítése és átadása: a folyamat végén a könyvvizsgáló átadja a könyvvizsgálati jelentést a vállalatvezetésnek és, ha szükséges, a részvényeseknek vagy más érdekelt feleknek. Ez a jelentés tartalmazza a könyvvizsgáló véleményét a pénzügyi kimutatások hitelességéről is.

Mit tartalmaz a könyvvizsgálati jelentés/összefoglaló?

A számviteli törvény alapján a kizárólag könyvvizsgáló által készített jelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a könyvvizsgálati jelentés címét és címzettjét,
• a jelentés azonosítóit és az összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megnevezését,
• a könyvvizsgálat hatókörét és az alkalmazott könyvvizsgálói sztenderdeket,
• a könyvvizsgálat során elvégzett vizsgálatok fajtáit, valamint egy összefoglalót, amely a könyvvizsgálói vélemény megerősítésére szolgál,
• a könyvvizsgáló véleményét és (záradékban, vagy záradék megadásának elutasításában kifejezett) határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e a törvényi előírásoknak,
• a záradékot, ami lehet hitelesítő, korlátozott vagy elutasító, vagy a záradék megadásának elutasítását,
• megjegyzéseket olyan kérdésekre vonatkozóan, amelyre a könyvvizsgáló fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy a véleményét minősítené,
• a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy a vizsgált beszámolóban feltüntetett információk összhangban vannak-e a benyújtott üzleti jelentéssel,
• a könyvvizsgáló nyilatkozatát azzal kapcsolatban, hogy az üzleti jelentésben és az összevont üzleti jelentésben volt-e lényegesnek tekinthető hibás közlés, plusz, ha volt, akkor az milyen jellegű volt,
• a könyvvizsgáló véleményét a számvitelről szóló törvény 95/B. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján összeállított információkról, és nyilatkozatát arról, hogy rendelkezett-e a 95/B. § (2) bekezdés a), d), g) és h) pontjában említett információkról,
• a jelentés keltezését,
• a könyvvizsgálatért személyes felelősséggel tartozó könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési számát,
• könyvvizsgáló cég esetén – a fenti pontban foglaltak mellett – a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is,
• nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az üzleti jelentésben közzétették-e nem pénzügyi kimutatásokat.

Meddig tart a könyvvizsgálat?

A könyvvizsgálat időtartama változó lehet, és számos tényezőtől függ, beleértve a vállalat méretét, az iparágat, amelyben a cég tevékenykedik, a pénzügyi rendszerek bonyolultságát, valamint a lehetséges problémák és eltérések mennyiségét.

Kis- és közepes vállalatok esetében, ahol a pénzügyi rendszerek kevésbé bonyolultak, és a tranzakciók száma is kevesebb, a könyvvizsgálat általában rövidebb időt vesz igénybe. Egy tipikus könyvvizsgálat itt akár 2-3 hétig is végbe mehet, amennyiben nincsenek jelentős kérdések vagy komplikációk.

Nagyobb, összetettebb szervezeteknél, ahol számos tranzakció zajlik és a pénzügyi ökoszisztéma is komplikáltabb, a könyvvizsgálat hosszabb ideig tarthat. Ezen vállalatok esetében a könyvvizsgálat akár több hónapot is igénybe vehet, a folyamat időtartama ebben az esetben tipikusan 1-3 hónap között mozog, de összetett esetekben vagy a cég méretétől függően ennél is hosszabb lehet.

Bizonyos esetekben, mint például nagyszabású pénzügyi rendszer átalakítás vagy válságmenedzsment helyzetek, a könyvvizsgálat időtartama jelentősen meghosszabbodhat. Ezen kívül, ha a könyvvizsgálat során szabálytalanságokra vagy súlyos számviteli hibákra derül fény, szükség lehet további vizsgálatokra, ami szintén növelheti a könyvvizsgálat időtartamát.

Az is gyakori kérdés, hogy mikor érdemes sort keríteni a könyvvizsgálatra. A legtöbb esetben a könyvvizsgálat gyakran az üzleti év végét követően kezdődik, miután a cégek elkészítték az éves beszámolóikat. A határidők gyakran összehangolódnak a törvényi előírásokkal és a részvényesek éves közgyűlésével.

Mindent egybevetve, a könyvvizsgálat időtartama nagyban függ a vállalat méretétől, a pénzügyi rendszerek összetettségétől, és az érintett személyek együttműködésétől. Fontos, hogy a vállalatok elegendő időt és erőforrást biztosítsanak a könyvvizsgálati folyamat számára, hogy az alapos és pontos lehessen.

A könyvvizsgálat törvényi háttere

A könyvvizsgálat szabályozásának törvényi hátterét Magyarországon a 2000. évi C. törvény, azaz a Számviteli törvény határozza meg. Ez a törvény az alapvető jogi keretet biztosítja a vállalatok számviteli gyakorlataihoz, amibe a könyvvizsgálati kötelezettségek is beletartoznak.

A Számviteli törvény részletesen szabályozza, hogy milyen típusú vállalkozásokra vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség, milyen elvárásoknak kell megfelelniük a könyvvizsgálóknak, és milyen eljárási szabályokat kell követniük.

1. Könyvvizsgálati kötelezettség

A Számviteli törvény meghatározza, hogy minden kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás számára kötelező az éves könyvvizsgálat.

(A kettős könyvvitel szinte minden modern szervezet számviteli gyakorlatának alapja, különösen azokban, ahol bonyolultabb a gazdálkodási struktúra és/vagy magasabb a tranzakciók száma. A törvényi előírások is gyakran kötelezik a vállalatokat a kettős könyvvitel alkalmazására, mivel ez biztosítja a pénzügyi adatok pontos és átlátható kezelését.

A kettős könyvvitel olyan számviteli módszer, amely a vonatkozó törvényi előírások mellett naprakészen nyilvántartja a vállalkozás minden számviteli eszközét és forrását, ezen felül pedig külön számlákon vezeti a változásokat.)

A törvény kivételeket is meghatároz, amelyek együttes teljesülése esetén nem kell lefolytatni a kötelező könyvvizsgálatot:

• az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió Ft-ot, és
• az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Azonban a kivételeknek is vannak kivételei, amikor még ezen kritériumok együttes teljesítése mellett sem mentesül a vállalkozó/vállalkozás a kötelező könyvvizsgálat alól:

• olyan kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás, ahol törvény/jogszabály határozza meg a kötelező könyvvizsgálatot,
• takarékszövetkezet,
• konszolidálásba bevont vállalkozás,
• külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe,
• vállalkozó, aki eltér a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében a törvény rendelkezéseitől,
• közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó,
• az a vállalkozó, akinek a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a tárgyévi üzleti év mérlegforduló napján 10 millió Ft-ot meghaladó és/vagy 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

2. Könyvvizsgálói jogosultságok és felelősségek

A törvény előírja, hogy csak olyan személy végezhet könyvvizsgálatot, aki rendelkezik könyvvizsgálói képesítéssel. Magyarországon a könyvvizsgálói képesítés megszerzése szigorú képzési és vizsgakövetelmények teljesítését igényli, amelyek biztosítják a szakmaiság és függetlenség szükséges szintjét.

A könyvvizsgálók továbbá kötelesek betartani a szakmai etikai normákat és eljárási szabályokat, melyek a szakma integritását és a vizsgálati eredmények megbízhatóságát hivatottak garantálni.

3. Könyvvizsgálati jelentés

A könyvvizsgáló köteles a vizsgálat lezárása után könyvvizsgálati jelentést készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló megállapításait, az észrevételeket és az esetleges javaslatokat a pénzügyi beszámolók javítására. A jelentés célja, hogy a vállalat vezetése és az érintett felek, mint például a részvényesek vagy a hitelezők, pontos és megbízható információkat kapjanak a vállalat pénzügyi helyzetéről.

4. Bírságok és szankciók

A Számviteli törvény különféle szankciókat is előír arra az esetre, amennyiben a vállalatok nem felelnek meg a számviteli előírásoknak, aminek a kötelező könyvvizsgálat is a része. Ezek a szankciók bírságok formájában jelentkezhetnek, amelyek célja, hogy elrettentsék a vállalatokat a törvényi előírások be nem tartásától.

Mi a könyvvizsgáló feladata?

A könyvvizsgáló céljait és feladatkörét 3 törvény szabályozza:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján:

• a könyvvizsgáló feladata az, hogy a szabályoknak megfelelően elvégezze a könyvvizsgálatot, majd az eredmények alapján egy független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, illetve megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, gazdasági működéséről.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján:

• a beszámoló valódiságának és szabályszerűségének a felülvizsgálata,
• a számviteli törvény és a létesítő okiratban foglalt előírások betartásának ellenőrzése,
• a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása a beszámolóról,
• független és írásban lejegyzett könyvvizsgálói jelentés elkészítése és átadása a megbízónak, külön figyelve arra, hogy a könyvvizsgálói jelentés tartalmazza a hitelesítő, korlátozott vagy elutasító véleményt, természetesen az okok részletes feltüntetésével.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján:

• véleménynyilvánítás a beszámolóról,
• véleménynyilvánítás az informatikai rendszerről,
• bejelentési kötelezettség,
• tájékoztatási kötelezettség.

A kötelezőn felül milyen speciális esetekben érdemes elvégeztetni a könyvvizsgálatot?

A kötelezőn felül adódhatnak olyan esetek, amelynek során szükség lehet a vállalkozás pénzügyi beszámolóinak, gazdasági működésének hitelesítésére. De mik lennének ezek az esetek?

Például:

• átalakulás esetén törvény írja elő, hogy a tervezett és a végleges vagyonmérleget is könyvvizsgálónak kell hitelesítenie,
• a vállalkozás/vállalkozó saját elhatározásából, stratégiai okokból kifolyólag,
• felszámolás/végelszámolás esetén is abban az esetben, ha a számviteli törvény által előírt munkavállalói létszám meghaladja az 50 főt, míg az árbevétel a 300 millió forintot,
• devizanemváltás esetén, mivel az átváltásról készített beszámolót a könyvvizsgálónak kell hitelesítenie,
• a tagváltozás bejegyzése alapján folytatott eljárás során.

Végül, de nem utolsósorban: hogyan válasszunk könyvizsgálót?

A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló üzleti titkokkal és szenzitív adatokkal dolgozik, teljes rálátása lesz a gazdasági társaság működésére. Ennek megfelelően a könyvvizsgáló megbízása elsősorban bizalmi döntés, melynek meghozatala előtt érdemes feltérképezni a szakember kvalitásait és azt, hogy megfelel-e a könyvvizsgáló személyével kapcsolatos előírásoknak.

Alapvető tézis, hogy a könyvvizsgáló kizárólag a vizsgálat alanyától minden tekintetben független természetes személy/ könyvvizsgáló társaság lehet. Emellett a könyvvizsgáló számára kötelező a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagság és nyilvántartásba vétel, valamint a könyvvizsgálói igazolvány megléte.

Ezen felül, az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem lehet könyvvizsgáló a cég alapítója és tagja sem, valamint a könyvvizsgáló korábbi munkáltatójánál és megbízójánál a jogviszony megszűnésétől számolt 3 évben nem végezhet könyvvizsgálatot.

Mindent egybevetve, érdemes szem előtt tartani, hogy a könyvvizsgálói megbízatás nem rövid távra szól, hosszabb távú elköteleződéssel jár. Ennek megfelelően érdemes egyfajta pályázatot kérni a könyvvizsgálótól, amelyben a szükséges képesítések, igazolványok és szakmai felelősségbiztosítás igazolása mellett szakmai tapasztalatát is bemutathatja. Emellett érdemes korábbi ügyfél referenciákat is kérni, amelynek alapján betekintést nyerhet a cégtulajdonos abba, hogy milyen együttműködni a pályázatot benyújtó könyvvizsgálóval.