Minden, amit a bérszámfejtés és online bérszámfejtés esetében tudni érdemes

Bár a munkavállalók számára az a legfontosabb, hogy adott hónap legkésőbb 10. napjáig megkapják a fizetésüket, a bérszámfejtés nem csupán egy szükséges adminisztratív feladat: rendkívül fontos szerepet tölt be minden vállalat életében. A bérszámfejtéssel kapcsolatos folyamatok hatékony kezelése nemcsak a Munka Törvénykönyvének való törvényi megfelelés miatt érdemel kiemelt figyelmet, ugyanilyen nélkülözhetetlen a munkavállalók elégedettségének biztosításához is.

Éppen ezért, ez a blogbejegyzés átfogó útmutatást nyújt a bérszámfejtés és az online bérszámfejtés világáról, a bérszámfejtés és könyvelés közötti különbségekről, beleértve az alapfogalmakat, a működési mechanizmusokat, valamint a technológiai lehetőségeket és kihívásokat. Végig vezetjük az olvasót a bérszámfejtés különböző aspektusain, bemutatjuk a magyar jogi háttér legfontosabb elemeit, és praktikus tanácsokat adunk a bérszámfejtő kiválasztásához is.

Mi a bérszámfejtés?

A bérszámfejtés alapvetően az a folyamat, amelynek során a cégek kiszámítják és kifizetik a munkavállalók járandóságait, beleértve a fizetéseket, a jutalmakat és olyan kompenzációkat, mint az utazási költségtérítés, az étkezési hozzájárulás, illetve a különféle juttatásokat, mint a ruhapénz stb.

Ez a tevékenység kulcsfontosságú minden szervezet működésében, mivel közvetlen kapcsolatban áll a munkaerő motivációjával és teljesítményével. A bérszámfejtés magában foglalja az adók, járulékok, és egyéb levonások számítását is, így biztosítva, hogy a vállalat megfeleljen a vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

Bérszámfejtő

A feladat rendkívül komplex szemléletmódot igényel, hiszen gyakorlatilag minden munkavállaló esetében lehetnek olyan állandó vagy időszakos tényezők, amelyek miatt változhat a bére. Ilyen változó lehet például a 25 év alattiak adókedvezménye, a családi adókedvezmény vagy akár a munkahelyi baleset esetén járó 100%-os táppénz, illetve a külföldi kiküldetéssel járó fizetés és költségtérítés.

A bérszámfejtés alapvető célja

A bérszámfejtés elsődleges célja a munkavállalói bérkifizetések pontos és időszerű elvégzése. Ez magában foglalja a bruttó bér kiszámítását, amely az alapbért, a túlórapótlékot, a bónuszokat és egyéb pótlékokat tartalmazza. Innen levonásra kerülnek az adók, a társadalombiztosítási járulékok és egyéb kötelező vagy önkéntes levonások, mint például nyugdíj- vagy egészségbiztosítási hozzájárulások. A folyamat eredményeképpen minden egyes munkavállaló számára meghatározásra kerül a nettó fizetendő összeg, amit a munkáltató rendszeresen, az esetek többségében havi rendszerességgel elutal a munkavállalónak.

A legfontosabb bérszámfejtési feladatok

A bérszámfejtés összetett folyamat, amely számos részfeladatból áll. Ezek együttesen garantálják a folyamat zökkenőmentességét és a jogszabályi előírásoknak való megfelelést. A főbb bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok:

  • a munkabér kiszámítása: a munkavállalók munkaidőalapú és/vagy teljesítményalapú bérének meghatározása,
  • adók és járulékok kezelése: a munkabért terhelő adók, társadalombiztosítási járulékok és egyéb levonások számítása és kezelése,
  • juttatások adminisztrálása: a különböző munkavállalói juttatások, mint például utazási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, cafeteria kezelése,
  • időadatok kezelése: a munkavállalók által eltöltött munkaórák nyilvántartása, beleértve a rendes munkaidőt, túlórákat és egyéb változásokat,
  • bérszámfejtéssel kapcsolatos kimutatások és jelentések elkészítése: a szükséges kimutatások összeállítása és eljuttatása a munkaadók és a hatóságok számára, amelyek részletezik például a fizetések és levonások összesítését.

A technológia fejlődésével természetesen a bérszámfejtési folyamatok is egyre inkább automatizálttá váltak, ami jelentősen csökkenti az emberi hiba lehetőségét, és növeli az adatkezelés hatékonyságát. A modern bérszámfejtő rendszerek integrálhatók az időnyilvántartó és HR rendszerekkel, így egy egységes adatbázisból dolgozva biztosítják a szükséges információk naprakész kezelését és az online bérszámfejtés lehetőségét a cégek számára.

Mi az online bérszámfejtés?

Az online bérszámfejtés a hagyományos bérszámfejtési folyamatok modern, digitalizált formája, amely az internet és a különböző digitális eszközök segítségével válik igazán hatékony szolgáltatássá. Számos előnnyel jár mind a cégek, mind a munkavállalók számára.

Az online bérszámfejtés célja ugyanis az, hogy megkönnyítse a bérek kiszámítását, az adó- és járuléklevonások kezelését, valamint a munkavállalókhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat a digitális technológiák és az automatizálás alkalmazásával.

A működési mechanizmus

A technológia fejlődésével párhuzamosan megnyílt a lehetőség az olyan összetett folyamatok, mint a bérszámfejtés digitalizálására. Magyarországon talán kevésbé elterjedt, mint külföldön, de alapvetően egy egyre népszerűbb lehetőségről van szó.

Az online bérszámfejtési rendszerek ugyanis felhőalapú platformokon működnek, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy bármikor, bárhonnan hozzáférjenek a szükséges adatokhoz és eszközökhöz, illetve a szakemberek számára a lehető legegyszerűbb módon adják át a munka elvégzéséhez szükséges adatokat.

Ezek a rendszerek ugyanis gyakran integrálódnak más üzleti szoftverekkel, mint például a HR menedzsment rendszerekkel vagy CRM rendszerekkel, illetve munkaidő-nyilvántartó alkalmazásokkal, így egy központi adatbázis nyújt teljes betekintést a munkavállalói és pénzügyi adatokba.

A technológia nem elhanyagolható szerepe

A technológia kulcsfontosságú szerepet játszik az online bérszámfejtésben, mivel az automatizált számítások és az adatelemzés jelentősen csökkentik az emberi hiba lehetőségét, emellett növelik a folyamatok hatékonyságát és pontosságát.

Az ilyen rendszerek frissítéseit folyamatosan végzik a szolgáltatók, így biztosítva, hogy a legújabb adózási és munkaügyi szabályozásoknak megfelelően működjenek. Természetesen az emberi ellenőrzés és felügyelet ebben az esetben sem maradhat el.

Ugyanakkor az online bérszámfejtés számos előnnyel jár, hiszen az ügyfelek számára kényelmesebbé és egyszerűbbé teszi ezt a megoldást:

  1. Hozzáférhetőség: az ügyfelek bármikor, bármilyen eszközről (számítógép, tablet, okostelefon) hozzáférhetnek a bérszámfejtési adatokhoz, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan és hatékonyan kezeljék a munkavállalói információkat és a kapcsolódó pénzügyi tranzakciókat.
  2. Átláthatóság: bizonyos esetben a munkavállalók maguk is követhetik bérszámfejtési adataikat, és hozzáférhetnek a fizetési elszámolásokhoz, szabadságokhoz, és egyéb kapcsolódó információkhoz, ami növeli a munkahelyi átláthatóságot és elégedettséget.
  3. Költséghatékonyság: az online rendszerek csökkentik a szükséges papírmunka mennyiségét és az ahhoz kapcsolódó költségeket, valamint az adminisztratív feladatokat, így csökkentve a vállalatok üzemeltetési költségeit.
  4. Biztonság: a modern felhőalapú bérszámfejtési megoldások fejlett biztonsági protokollokat és adatvédelmi intézkedéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják a vállalati és munkavállalói adatok védelmét.
  5. Skálázhatóság: az online bérszámfejtési szolgáltatások könnyen skálázhatók, így a vállalatok növekedése esetén egyszerűen bővíthetők az igényeknek megfelelően, anélkül, hogy új szoftvert kellene telepíteni vagy jelentős beruházásokat kellene eszközölni.

Összességében az online bérszámfejtés nem csak modernizálja a bérszámfejtési folyamatokat, hanem jelentős mértékben javítja az ügyfélkiszolgálás minőségét is, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy jobban koncentráljanak alapvető üzleti tevékenységeikre.

 Bérszámfejtés vs. könyvelés: mik a különbségek?

Bár a bérszámfejtés és a könyvelés szorosan összefüggő pénzügyi folyamatok, jelentős különbségek vannak a kettő között mind cél, mind funkcionalitás tekintetében. Ezek a különbségek alapvetően befolyásolják, hogyan kezelik a vállalatok a munkaerővel és a pénzügyekkel kapcsolatos adatokat.

Cél és fókusz

A bérszámfejtés elsődleges célja a munkavállalók bérének számítása és kifizetése, beleértve az adók és járulékok megfelelő levonását, a munkaidő nyomon követését, a juttatások kezelését, és az adóbevallások előkészítését. A bérszámfejtés középpontjában tehát a munkavállalók állnak, és az ő bérükhöz kapcsolódó összes pénzügyi tranzakció kezelése.

Ezzel szemben a könyvelés egy átfogóbb pénzügyi folyamat, amely magában foglalja a vállalat összes pénzügyi tranzakciójának rögzítését, analizálását és jelentését. A könyvelés célja a vállalat pénzügyi helyzetének, teljesítményének és cash flow-jának átfogó képének biztosítása. Ez magában foglalja az eszközök, kötelezettségek, tőke, bevételek és kiadások nyilvántartását.

Működési terület

A bérszámfejtés specifikusan a munkavállalói kompenzációkra koncentrál, egyik kulcsfontosságú eleme a jogszabályi megfelelés, különösen az adózás és a munkaügyi előírások terén.

A könyvelés viszont egy sokkal szélesebb perspektíván mozgó terület, hiszen magába foglalja a számlák kezelését, a költségvetési tervezést, a pénzügyi jelentések elkészítését, az adóbevallások összeállítását, a szükséges dokumentációk eljuttatását például a NAV-hoz. A könyvelés tehát nem csupán a munkabérek kifizetésével foglalkozik, hanem a vállalat összes pénzügyi aktivitását lefedi, beleértve ebbe a bevételeket, kiadásokat, eszközöket és kötelezettségeket is.

Szakmai készségek és eszközök

Ahhoz, hogy valaki bérszámfejtőként dolgozhasson, el kell végezniük a bérszámfejtő/bérügyintéző tanfolyamot. Ennek időtartama általában 6 hónap és vizsgával zárul, de a folyamat természetesen itt nem áll meg, mivel a bérszámfejtőnek is lépést kell tartania a gyakran változó jogszabályi előírásokkal, adózási változásokkal stb. A bérszámfejtők ugyanakkor gyakran specializálódnak az adózási és munkaügyi előírásokra, de természetesen speciális bérszámfejtő szoftvereket is használhatnak a munkájuk során, amelyek segítenek a bér kiszámításában, járulékok és adók összesítésében, illetve és a jogszabályi megfeleléshez szükséges jelentések elkészítésében.

A könyvelők a bérszámfejtőknél szélesebb körű tudással rendelkeznek, hiszen nem csupán a számviteli ismereteket kell elsajátítaniuk, de gazdasági és jogi alapismereteket, adózási és könyvviteli ismereteket egyaránt. A könyvelő, illetve mérlegképes könyvelő szakma már egy OKJ-s tanfolyam segítségével is elvégezhető, azonban a főiskolai-egyetemi képzés keretén belül is vannak szakirányú képzések, tanfolyamok.  

Mindent egybevetve, a könyvelők gyakran használják a munkájuk során a számviteli szoftvereket, amelyek segítenek a pénzügyi tranzakciók pontos rögzítésében és azoknak a vállalat vezetősége vagy külső érdeklődők felé történő jelentésében. Végső soron, amíg a bérszámfejtés szűkebb területre koncentrál a munkavállalói juttatások és levonások terén, addig a könyvelés egy átfogóbb és komplexebb pénzügyi rendszer része, amely a céges pénzügyek teljeskörű kezeléséért felelős.

A jogszabályi környezet bérszámfejtés során

Magyarországon a bérszámfejtési folyamatot számos törvény és jogszabály szabályozza, amelyek biztosítják a munkavállalók jogainak védelmét, a munkaadók kötelezettségeinek tisztázását, valamint az állami előírásoknak való megfelelés módjait. Ezek a szabályozások összetettek és gyakran változnak, így mind a cégeknek, mind a bérszámfejtőknek folyamatosan naprakészeknek kell lenniük az érvényben lévő jogszabályi előírásokkal.

Alapvető jogszabályok

  • Munka Törvénykönyve (Mt.): ez a törvény a munkajog szentírása Magyarországon, amely meghatározza a munkavállalók és munkaadók jogait és kötelezettségeit. Kitér a munkaidőre, pihenőidőre, szabadságokra, a munkabér minimális feltételeire, és a munkaszerződés részleteire.
  • Személyi Jövedelemadó törvény (Szja-tv.): ez a törvény szabályozza a személyi jövedelemadózást, beleértve a munkavállalók jövedelmére vonatkozó adókulcsokat, adókedvezményeket és levonásokat. Fontos szerepe van a bérszámfejtés során, mivel minden bérkifizetésnél figyelembe kell venni az adózási előírásokat.
  • Társadalombiztosítási törvény: a társadalombiztosítás szabályait tartalmazza, amelyek meghatározzák a munkavállalók egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékait. A munkáltatók felelőssége, hogy a bérek folyósítása során megfelelően vonják le és utalják át az illetékes hatóságok felé ezeket a járulékokat.
  • Adatvédelmi törvény: az adatvédelmi törvény (GDPR és hazai szabályozások) szabályozza a munkavállalók személyes adatainak tárolásának és kezelésének folyamatát. A bérszámfejtés során kezelt összes adatnak meg kell felelnie az adatvédelmi előírásoknak, ezzel is biztosítva az adatok biztonságát és személyes integritását.
  • A könyvvitelről szóló törvény: ez a törvény szabályozza a vállalati könyvvezetés alapvető követelményeit, beleértve a bérszámfejtésből származó adatok könyvvitelbe történő integrálását. A törvény előírásai szerint a bérszámfejtés eredményeit pontosan és átláthatóan kell dokumentálni és tárolni.

Friss változások és aktualitások nyomon követése

A magyar törvényhozás viszonylag rendszeresen frissíti a munkaügyi és adózási szabályokat gondoljunk csak a pár évvel ezelőtti KATA adózással kapcsolatos változásoknak. Ennek okán fontos kérdés, hogy a bérszámfejtéssel foglalkozó szakemberek és vállalatok naprakészek legyenek a legújabb változásokkal kapcsolatban.

Ilyen módosítás lehet még például az adókulcsok változása, az új adókedvezmények bevezetése, vagy a munkaügyi előírások módosulása, amelyek közvetlenül befolyásolják a bérszámfejtési folyamatokat.

A magyar bérszámfejtési folyamatot szigorú jogszabályi keretek szabályozzák, amelyek célja a munkavállalók védelme és a munkaadók törvényi megfelelésének biztosítása. A törvények és jogszabályok folyamatos ismerete elengedhetetlen a bérszámfejtési feladatok szakszerű és jogszabályoknak megfelelő elvégzéséhez. Ez garantálja, hogy a vállalatok etikusan és törvényesen járjanak el munkavállalóikkal szemben, miközben fenntartják üzleti működésük integritását és hatékonyságát.

Milyen szempontok alapján válasszunk bérszámfejtőt

  1. Szakmai végzettség és tapasztalat: a bérszámfejtőnek rendelkeznie kell megfelelő szakmai végzettséggel, például számvitel vagy emberi erőforrás menedzsment területén szerzett diploma, esetleg bérszámfejtő/bérügyintéző tanfolyam stb. Ezen kívül fontos a gyakorlati tapasztalat is, különösen a bérszámfejtési szoftverek kezelésében, és fontos az is, hogy a bérszámfejtő jártas legyen a releváns magyar munkaügyi és adózási jogszabályokban.
  2. Technológiai kompetenciák: a bérszámfejtés egyre inkább a digitális irányba mozdul el, ezért elengedhetetlen, hogy a bérszámfejtő képes legyen kezelni a legújabb bérszámfejtési/számviteli szoftvereket és felhőalapú rendszereket, amelyek növelik a folyamatok hatékonyságát és pontosságát, gyorsaságát.
  3. Pénzügyi tudás: az alapvető pénzügyi és számviteli ismeretek nélkülözhetetlenek, mivel a bérszámfejtőnek bonyolult számításokat kell elvégeznie, beleértve ebbe például a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok pontos meghatározását is.
  4. Jogszabályi ismeretek: a felkészült bérszámfejtőnek naprakésznek kell lennie a munkajogi és adózási változásokkal kapcsolatban, hogy biztosítsa a vállalat jogszabályi megfelelését.
  5. Referenciák és hírnév: mindig érdemes megnézni a bérszámfejtő vagy a könyvelőiroda honlapján a korábbi és jelenlegi ügyfelek pozitív/negatív visszajelzéseit, amelyek rendkívül árulkodóak a bérszámfejtő megbízhatóságával és szakmai hozzáértésével kapcsolatban.

Személyes kompetenciák: az olyan személyes tulajdonságok, mint a pontosság, megbízhatóság és etikus hozzáállás szintén kritikus jelentőségűek a bérszámfejtők esetében, mivel a folyamat során rendkívül szenzitív adatokkal dolgozik a bérszámfejtő, ami az adatvédelmi előírásoknak megfelelő, illetve bizalmas kezelést igényel.

Hogyan NE válasszunk bérszámfejtőt

A bérszámfejtő kiválasztásakor elkövethető hibák elkerülése éppolyan fontos, mint a helyes kritériumok alkalmazása. Íme néhány gyakori hiba, amit kerülni kell:

  1. Döntés kizárólag az ár alapján: bár a költséghatékonyság fontos szempont, a legolcsóbb ajánlat nem feltétlenül biztosítja a legjobb szolgáltatást vagy a szükséges szakértelmet.
  2. Előzetes ellenőrzés hiánya: fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a bérszámfejtő korábbi munkáit és referenciáit. Ezen kívül ellenőrizni kell a bérszámfejtő szakmai hitelesítéseit és tanúsítványait, hogy biztosak legyünk abban, hogy megfelelő képesítéssel rendelkezik.
  3. Nem veszi figyelembe a vállalat specifikus igényeit: minden cég más és más, ezért a bérszámfejtőnek alkalmazkodnia kell a vállalat egyedi igényeihez és elvárásaihoz.
  4. Hiányzó technológiai kompetencia: a bérszámfejtés egyre inkább technológiai alapokon nyugszik. Elkerülendő az olyan bérszámfejtők választása, akik nem rendelkeznek megfelelő technológiai ismerettel és infrastruktúrával.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a bérszámfejtő kiválasztása során fontos a magasfokú elővigyázatosság, hogy a választott szakember vagy iroda megfeleljen a vállalat pénzügyi, jogi és operatív követelményeinek egyaránt.

Milyen lépésekből áll a bérszámfejtés?

A bérszámfejtési folyamat egy sor összetett lépésből áll, amely biztosítja, hogy a munkavállalók időben megkapják a fizetésüket, az adók és járulékok pontosan kerüljenek megállapításra és befizetésre. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy mivel rengeteg külső-belső tényező befolyásolja a bérszámfejtési folyamatot (például cégméret, alkalmazottak száma, tevékenységi kör, esetleg erre vonatkozó speciális törvényi előírások stb.), csak a főbb lépéseket tudjuk meghatározni, mert minden cég esetében egyedi bérszámfejtési folyamatok kerülnek kialakításra.

  • Adatgyűjtés: a hónap elején a HR osztály vagy az illetékes kolléga összegyűjti a munkavállalókkal kapcsolatos összes releváns információt, ami befolyásolhatja a bérüket. Például a munkaidő-nyilvántartást, a túlórákat, szabadságokat, és egyéb juttatásokat. Ha volt táppénz, külföldi kiküldetés, akkor azt is. Ezen adatok alapján történik meg a fizetés kiszámítása.
  • Bérszámítás: a bérszámfejtő a kapott adatok felhasználásával a bruttó fizetések kerülnek kiszámításra. Ebben a lépésben figyelembe veszik az egyéni munkaszerződésekben foglaltakat, például a bázisfizetést, a különböző pótlékokat és bónuszokat.
  • Levonások kiszámítása: a bruttó bérből levonják az adókat, társadalombiztosítási járulékokat, és egyéb kötelező vagy önkéntes levonásokat. Magyarországon ez magában foglalja például a személyi jövedelemadót (SZJA), a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot, és munkaerő-piaci járulékot stb.
  • Nettó fizetés kiszámítása: miután minden levonás kiszámításra került, a levonások összegével csökkenti a bruttó összeget, így kapjuk meg a nettó, vagyis a munkavállalók által ténylegesen kézhez kapott fizetés összegét.
  • Jelentések és kimutatások elkészítése: a bérszámfejtő elkészíti a szükséges munkaügyi és pénzügyi jelentéseket, mint például a bérpapírt, amely tartalmazza a fizetési összesítőket és a levonások részletezését, amelyeket a vállalat vezetése és a számviteli osztály is felhasznál.
  • Fizetések kifizetése: a nettó fizetéseket illetékességi körtől függően átutalják a munkavállalók bankszámláira, ami történhet egyéni megállapodás alapján, de a törvényi előírás az az adott hónap 10. napja. A fizetési dátum általában a munkaszerződésben is rögzített időpont.
  • Adók és járulékok befizetése: a bérkifizetés mellett a munkáltató felelőssége a levont adók és járulékok befizetése a megfelelő állami szervekhez. Magyarországon ezeket a befizetéseket általában a következő hónap 12-ig kell megtenni.
  • Dokumentáció és nyilvántartás: A bérszámfejtési folyamat végén minden releváns dokumentumot biztonságosan meg kell őrizni az esetleges ellenőrzések és jogi megfelelőség érdekében. Az adatokat 5 évig kell tárolni a magyar jogszabályoknak megfelelően.

Fontosabb gyakorlati lépések a bérszámfejtés során

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban a Gert-Tax könyvelőirodában?

  • Bekérjük ügyfeleinktől e-mailben a dolgozók jelenléti ívét, amely tartalmaz minden fontos információt, kezdve azzal, hogy az adott munkatárs volt-e szabadságon vagy betegállományban, esetleg külföldi kiküldetésen a tárgyhónapban. Ennek megfelelően kezdjük meg az egyes dolgozókra vonatkozó havi adatok felvitelét, a jelenléti ív alapján pedig meghatározzuk, hogy hány munkanapot dolgozott az adott hónapban a dolgozó.
  • Ebben a szakaszban az adott program, amit használunk kiszámítja a levonandó SZJA-t és TB-járulékot stb., így kapjuk meg az adott dolgozónak járó nettó kifizetendő összeget. Ezek az adatok mindig szerepelnek a bérjegyzéken, de ezen felül még további adatok is feltüntethetők, például a munkáltató kifizető által fizetett szociális hozzájárulási adó, a szabadságok, a ledolgozott munkanapok stb.  száma.
  • Természetesen azt hozzá kell tennünk, hogy a bruttó bért terhelő levonások összege változhat, attól függően, hogy az adott dolgozó milyen biztosítási jogviszonyban dolgozik. Például a nyugdíjas dolgozó nem minősül biztosítottnak, ezért TB-járulékot nem vonunk le utána és szochót sem fizet utána a munkáltató.
  • A bérjegyzékeket és a nettó bérkifizetési jegyzékeket e-mailben elküldjük az ügyfeleinknek, akik az elküldött lista alapján fizetik ki a dolgozók bérét.
  • A könyvelés a bérszámfejtéssel karöltve elkészítik az ügyfelek NAV felé történő adó-és járulék befizetéseit tartalmazó nyilvántartást, majd ezt elküldjük e-mailben ügyfeleinknek. Ennek alapján fizetik ügyfeleink a kötelezettségeiket.

Természetesen ez most egy egyszerű gyakorlati példa volt, hiszen a bérszámfejtés ennél jóval sokrétűbb. Mindig az adott cég határozza meg például azt, hogy milyen juttatásokat biztosít a munkavállalóknak (cafetéria és/vagy SZÉP-kártya), ahogy az sem mindegy, hogy a dolgozó igénybe vesz-e például családi adókedvezményt.

Rengeteg tehát a változó, amit a tapasztalt bérszámfejtő és könyvelő kollégáknak nyilván kell tartania, hogy a valós adatoknak megfelelően történjen a bérszámfejtés és kifizetés is. Például fontos azt is tudni, hogy a cég például TB-kifizető hely-e, mert az teljesen más eljárást von maga után, ahogy az is változtathat a számokon, hogy a cégnél havi, óra vagy teljesítménybérben dolgoznak-e munkatársak, illetve munkaidőkeretben és ennek megfelelően szóba jöhetnek a különféle pótlékok (vasárnapi, éjszakai).

A bérszámfejtés tehát nem kis falat, aki ebbe belekezd, annak nemcsak a hatályos jogszabályokkal kell tisztában lennie, hanem folyamatosan továbbképzéseken kell részt vennie, olvasnia kell az ezzel kapcsolatos szakfolyóiratokat, valamint az ügyfeleket is folyamatosan tájékoztatni kell a változásokról.

Ez mind idő, energia és odafigyelés, viszont mindez maximálisan az ügyfeleink érdekében történik, hogy pontos és precíz munkát kapjanak készhez. Ezzel összefügg az ár is, mivel a befektetett energiát és tudást meg kell fizetni, így például a mi áraink is ennek megfelelően kerülnek kialakításra. Végső soron a bérszámfejtés egy rendkívüli odafigyelést igénylő komplex folyamat, amely elengedhetetlen a pontos és törvényeknek megfelelő fizetési és adózási folyamatok biztosításához, valamint a munkavállalói elégedettség és munkáltatói hírnév növeléséhez.